Főoldal » Cikkek » Anime ismertetők |
11eyes (2009, 12 rész) A történet folyamán epizódonként 20 percnyi különlegesség tárul elénk. Úgy érzem, igenis nevezhetem különlegességnek, hisz nem mindennapi, hogy az anime alcímét magyarul adják meg, továbbá a narrátor szövege is magyar nyelven hangzana el. Azonban, ha a magyar hivatkozástól eltekintünk, egy akcióval megtűzdelt, könnyedebb fantasy történetet kapunk, egy kis szerelmi szállal megtoldva. Tartalom Satsuki Kakeru gyermekkorát árvaházban töltötte egyetlen támaszával, Minase Yukával, miután rejtélyes módon elveszítette nővérét. Yukát már adoptálták, ennek ellenére továbbra is egy iskolába jár Kakeruval. A két fiatal leginkább egy szerelmespárhoz méltóan viselkednek, persze ezt mindkettejük próbálja tagadni. Átlagosan élik mindennapjaikat, ám egy nap, amikor épp vásárolni indulnak, átkerülnek egy másik világba, a Red Nightba. A Red Night – japán fordítás szerint piros éjszaka – egy alternatív világ, ahol vöröses színben pompázik minden, s különböző lények találhatóak ott. Ezek a szörnyek támadnak Kakeruékra, s mikor már egy hajszálon múlna, hogy lecsapjanak rájuk, visszakerülnek az emberek világába. Yuka és Kakeru próbál nem gondolni a különös utazásra, de amikor nem is gondolnák rá, újra elragadja őket a Red Night, s ismét a szörnyek fogságába kerülnek, szerencsére nem sokáig. A történet még sok fontos szereplővel ismertet meg minket, akikről kiderül, hogy kapcsolatban állnak a Red Night különös világával. Megtudjuk, mit is kell tenniük a vöröses világba érkezőknek, és persze fény derül néhány múltbéli eseményre is. „Az éjszaka vöröses fénybe öltözik. Időn és téren túl a valóság és a valótlanság közötti világ. A fiú és lány nyomában a kérlelhetetlen fekete ruha. Mi szél sodorta erre a baljós helyre őket, vajon felébrednek-e valaha ebből a rémálomból?” Az animéről Az 11eyes anime egy azonos címmel rendelkező visual novel adaptációja. A játékot a Lass stúdió fejlesztette ki, amely PC, Xbox 360 és PSP platformokon játszható. PC-re 2008. április 25-én a Lass, Xbox 360-ra 2009. április 2-án az 5pb. stúdió publikálta. Manga adaptáció is indult hozzá Naoto Ayano illusztrációival, 2009. októberében, a Kadokawa Shoten kiadóComp Ace magazinjában. A rendező Masami Shimoda (下田正美), akit rendezőként eddig csupán az E's Otherwise, az Ai Yori Aoshi ~Enishi~, a Saber Marionette J szériáknál és a Someday's Dreamers animénél említhetünk meg. Ez nem meglepő, hisz Masami Shimoda nem kifejezetten csak rendezőként, hanem társrendezőként, kulcskocka animátorként és forgatókönyvíróként is munkálkodik. Mint forgatókönyvíró, dolgozott a Mobile Suit Gundam Seed Destiny, a Rumbling Hearts és a Yu Yu Hakushoaniméknél is. Az animáció a Dogakobo Stúdió munkája, amely 2007. előtt többnyire csak köztes kulcskocka animációval és másodlagos kulcskocka animációval foglalkozott. De olyan animéknél folytattak segédmunkálatokat, mint a Blood+, a Death Note, azErgo Proxy, a Fullmetal Alchemist: Brotherhood, a Gurren Lagann, az Inuyasha, a Samurai Champloo, a Soul Eater, azXxxHOLiC: Kei és még megannyi ismertebb anime címével lehetne folytatni ezt a sort, ellenben a következővel, amelyben animáció gyártóként lehet feltüntetni a stúdiót. Így csupán a Koihime†Musō, a Myself ; Yourself és a Ryoko's Case File címek hallatán válhat ismerőssé a stúdió neve, amelyek nemrégiben kerültek kiadásra. A Dogakobo tehát nagy fába vágta a fejszéjét, s azt kell mondjam, ügyesen faragta ki azt. Remek animáció tárul elénk, amely persze erősen javít az anime színvonalán. A különböző effektek még élvezhetőbbé teszik a történetet, ez azonban mit sem érne háttérzene nélkül. A zene kitűnő, amely szintén csak javít az anime kicsit esetlen történetén. Az opening, "Arrival of Tears" Ayane előadásában nagyon jó hangulatteremtő hatással bír. Egy igazi pörgős, zaklatottsággal, szorongással teli szám. Az énekesnőt hallhattuk már az Ayakashi, az Umisho és a W~Wish animékben is. Az ending alattAsrieltől a "Sequentia" című számát hallhatjuk, amelyet talán már nem annyira találtak el, mivel szintén pörgős, ütemesebb hangzású. A szinkronszínészek is említésre méltóak, olyan nevekkel találkozunk, mint Daisuke Ono (小野大輔), Showtaro Morikubo (森久保祥太郎), Yuu Asakawa (浅川悠) és Chiaki Takahashi (たかはし智秋). Csak négy embert emeltem ki, de a többi szinkronszínész is játszott már komolyabb szerepet. Az animéről nekem először a Night Wizard jutott eszembe, mivel ott is két világ jelenik meg, egy emberi és egy vörös színekben úszó, alternatív világ. De hangulatilag és egy csöppet történetileg is hasonló, így akinek az említett anime tetszett, az megpróbálkozhat ezzel is. Másrészről az Ayakashi is hasonló hangulattal bír. Végül még egy kis kitérő: az anime néhol valóban durva jeleneteket tár elénk. Csak mert a műfajok közt szerepel a szerelem meghatározás, még nem egy csöpögős történetre kell gondolni. Itt a szerelem tényleg csak egy mellékszál, hogy több legyen a konfliktus, vagy épp egy gördülékenységet adjon. Az ecchi jeleneteket úgy kell elképzelni, hogy néhol – még ahol tényleg nem kéne – kilátszik egy-egy lány alsóneműje, azonban egy másik jelenetnél meg már kicenzúrázzák. Néhol a jelenetváltással is problémák vannak, s a történetvezetés is igen labilis, de az anime tényleg élvezhető és érdekes, de mint már említettem, ha nem lenne a jó látványvilág és zene, nem biztos, hogy megnézném. Mindenesetre, mindenképp megér egy próbát, már csak a magyar vonatkozás miatt is. Forrás: http://animeaddicts.hu/encyclopedia.php?anime.2454 | |
Megtekintések száma: 667 | | |
Összes hozzászólás: 0 | |
Honlap-menü |
---|
Belépés |
---|
A fejezet kategóriái | ||||||
---|---|---|---|---|---|---|
|
Keresés |
---|
Körkérdésünk |
---|
Mini-chat |
---|
Barátaink: |
---|
Statisztika |
---|
Online összesen: 1 Vendégek: 1 Felhasználók: 0 |